2010. október 27., szerda
Hét nap...
Ennyi is elég, hogy a valóságot meglássuk egy olyan országban, amelyről legendák születtek és amelyről talán senki nem meri kimondani az igazat.Mindenki számára napnál is világosabb, hogy Afganisztán maga a pokol. Ám aki békésen üldögél Európa valamely hirügynökségének bőrfotelében, annak halvány foglalma nincs arról, hogy ott, a világnak azon a sarkán mi folyik. Talán ezért nem tudtam én sem megfelelő információkat gyűjteni erről az országról, mielött oda bejutottam. Csak az csengett a fülembe, hogy egy ott élő nagyon bátor magyar ember figyelmeztetett...50% vagy alatta az esély, hogy túléljem. Afganisztán egy hét alatt kinyitotta a szemem és a szivem. Megmutatta az élet igazi arcát, mindkét fél szenvedését és olyan szeretetet adott nekem, az idegennek az a nép, amit elmondani nem lehet.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Nos az valoban elkepzelheto volt, hogy gond lesz, de szerencsere epsegben atjutottal es ami fontos: Tulelted.
Megjegyzés küldése